A kandalló - történeti áttekintés

"A kandalló éppenséggel a legõsibb tüzelõberendezés, ha úgy tetszik, a kályha õse. Eleink, minthogy õk sem voltak kevésbé fázósak, mint mi, jobb híján tüzet raktak a házban. Többé-kevésbé meleg lett, rajta az ételt is megfõzték-megmelegítették, a füst azonban, miközben a padláson át szabadon távozott, ott terjengett, kellemetlen büdöset és párásságot okozott a lakásban. Idõbe telt, amíg rájöttek arra, hogy a földre rakott égõ fahasábok fölé kürtõt építve és azt a házon kívülre vezetve kettõs nyereséggel számolhatnak: mentesülnek a füsttõl és jelentõsen csökken a tûzveszély. A középkorban egész falvak pusztultak el a lángokban, de a kõépületeket sem kímélték a tûzvészek.
Az elsõ mai értelemben vett kandallók a középkori Európa várait, kastélyait díszítették. A kandalló a XIII-XIV. századig csak egy kastélyon belüli független, nyitott tûzhely volt, amelynek díszítésével hangsúlyozni lehetett a tulajdonos rangját."

(http://tuzimado.hu/kandallo/kandallo-feeling/a-kandallo-es-a-futes-tortenete/, 2008.01.28.)